Fotovoltaikus eszközök

photovoltaics.jpg
© SGI 2014

A FÉNYEK VÁROSA

A FÉNYEK VÁROSA

 

Max és Lily egy tipikus párizsi kávézóban élvezték a kellemes estét. Amint a nap utolsó sugarai is elenyésztek a horizont mögött, felvillantak az Eiffel torony fényei felfestve a város egére jellegzetes éjszakai színeit.

 „Tudtad, hogy 2013-ban volt egy kivilágítási tilalom: ” Fogott bele Max -„ minden üzletnek és nem lakóépületnek el kellett oltania a benti fényeket, legkésőbb éjjel egykor.

 „Gondolom a széndioxid kibocsájtás csökkent, de akkor is egy kicsit szomorú lehetett … a fények városa  … fények nélkül? Mondta Lily. De nézd most ezt a csodálatos látványt!”, mutatott a villogó Eiffel toronyra és a környező épületekre és műemlékekre. „És az egészhez a Nap adja az energiát. Látod ott azt a sötétvörös épületet? A festék rajta valójában egy szerves napelem réteg.

 Max az ég felé fordította tekintetét és felnevetett. „Miféle szín az? És ne kezdj nekem magyarázni a szerves napelemekről! Tudod mit jelent a szerves? Vagy egyáltalán tudod, mi az a napelem?

 Lily kihúzta magát a székben és válaszolt a kihívásra. Elmagyarázta, hogy a napeleme az egy olyan eszköz, ami elnyeli a napból érkező fényt és átalakítja azt elektromos energiává, amit vagy azonnal fel lehet használni (például, hogy világítsunk vele), vagy el lehet tárolni akkumulátorokban.

 „Egy szerves napelem” – folytatta – „amit szoktak műanyag napelemnek is nevezni, polimerekből, vagy fullerénekből készül, ezek olyan szén alapú anyagok, amiknek a molekulája olyan alakú, mint egy focilabda, csak egymilliárdodszor kisebb mint a valódi foci. És a műanyag napelem megőrzi a műanyag jó tulajdonságai: hajlékony, olcsó és könnyű előállítani. És újrahasznosítható is!

 „És van egy szavatossági ideje is, mint általában a műanyagoknak.” Mondta Max és rámutatott, hogy a klasszikus szilícium alapú napelemek tartósabban és olcsóbbak is. Azután megmutatta az okostelefonját, aminek van egy integrált napeleme, hogy töltse az akkumulátort. Lily is elővette a sajátját és megmutatta a divatos tokját, ami valójában hajlékony, polimer alapú napeleme volt. Max kinevette, mert az ő telefonja gyorsabban töltődött.

 Lily vitába szállt vele: „Nem csak arról az energiáról van szó, amit lead a napelem, hanem arról is, amit elhasználunk az előállításához” – érvelt. „A szerves napelemeket kevesebb energia befektetésével lehet előállítani, és ezt figyelembe kell venni, ha hatékonyságról beszélünk.”

 

Utána felsorolta az új anyagok „hadseregét” a perovszkitokat, a melyeket a híres ásványkutató Lev Perovski után neveztek el, ezeket mind felvonultatták a hatékonyabb és fenntartható napelemekért való küzdelemben. A perovszkitok olyan összetette anyagok, amelyeknek a szerkezetében vannak szerves és szervetlen összetevők is. Ezek az anyagok bőségesen előfordulnak, biztosítják a fenntarthatóságot és a hatékonyságot is.

 „Ha már a hatékonyságról beszélünk, miért nem használunk gallium-arzenidet a napelemeinkhez? Ott van hatékonyság! És még robusztusak és tartósak is!” – erősködött Max.

 „De … de azok a fura nevű vegyületek bizonyosan mérgezőek! Távol kell tartani őket az emberek világától!” Mondta Lily indulatosan.

 „Valóban” – mondta Max mosolyogva – „ezeket a napelemeket használják a világűrben.” Mit gondolsz, honnan nyerik a műholdak az energiájukat? Nincsenek beduvga a mi hálózatunkba.”- gúnyolódott.

 Mikor Lily rájött, hogy Max csak hecceli, lehiggadt és elmosolyodott. Hátradőlt és végighordozta tekintetét a különböző színűre festett középületeken, köztük az Eiffel tornyon is, amelyek elég energiát gyűjtöttek ahhoz, hogy kivilágítsák az egésze várost éjszaka nulla széndioxid emisszió mellett.

 Max kitalálta mire gondol, és újra megpróbálkozott a bosszantásával. „Tudod, a maximális hatékonyság kedvvért minden épületet feketére kellene festeni, mert a fekete az minden fényt elnyel.

 „Én inkább egy fenntartható és színes jövőt szeretnék!” – válaszolt a lány mosolyogva.